Az ember fáj egy vállízületet
Tartalom
Miért jelentkezik nyáktömlő-gyulladás a vállban?
Fenyvesi Zsófia Ebből a 4 jelből tudod, hogy a kisbabád tényleg szeret Annak érdekében, hogy karjainkat bármilyen irányba mozgathassuk, a vállízület nagyfokú mobilitást, ám cserébe csekély stabilitást kapott.
Nem csoda hát, hogy a vállfájdalmak előbb-utóbb megkeseríthetik az életünket.
Elmondjuk, mik lehetnek a kiváltó okok, és mit tehetünk ellene. A leggyakoribb mozgásszervi problémák közé tartoznak a vállízülettel kapcsolatos panaszok.
Ennek az oka meglehetősen egyszerű: a nagyfokú mobilitás a váll egyik legfontosabb ismérve, és ennek oltárán bizony a természet feláldozott szinte mindent, ami a stabilitást biztosította volna. A váll felépítése A vállunkat egyébként alapvetően három csont alkotja: a felkarcsont, a lapocka és a kulcscsont. A teljes mozgás nem jöhetne létre ezek ízesülései nélkül, a lábközépcsont törés utáni gyógytorna így összesen öt ízület található ebből kettő valódi anatómiai ízület.
Mi okozhat vállfájdalmat? - A vállízületi arthrosisról
A felkarcsont humerus feje és a lapocka scapula ízületi árka alkotja a tényleges vállízületet articulatio humeri. Az ízületi árok vápaamelybe illeszkedik a felkarcsont feje, igen sekély, maga az ízületi tok pedig bő — ez azt a célt szolgálja, hogy az ízület számos irányba mozgatható legyen.
Hogy mégis egyben marad, az az ízületet körülvevő izmoknak és szalagoknak köszönhető, valamint a vápában egy porcos gyűrűnek labrumamely mélyíti az árkot.
A lapockáról négy olyan izom ered, amelyek a felkarcsont fejét köpenyszerűen körbevéve stabilizálják az ízületet és lehetővé teszik a váll rotációs mozgását. Ez a rotátorköpeny, ennek a felkar oldalirányú emelése és előre-hátra forgatása a feladata, valamint jelentős szerepet játszik az ízület stabilizálásában.
Ha valamilyen behatásra az ízületi fej ki akarna mozdulni az ízületi árokból, a ficam megakadályozása is a rotátorköpeny feladata.
A másik ízület, amely a váll mozgásaiban szerepet játszik, a kulcscsont és a szegycsont között található, ez a váll emelését-süllyesztését, előre-hátra mozgatását, forgatását, körzését teszi lehetővé. Ezeknek a mozgásoknak a létrejöttében számos izom vesz részt: a mellkas, a hát, a vállöv, a törzs izmai különböző kombinációkban kapcsolódnak be, ennek köszönhető a karunk nagyfokú mozgékonysága.
- Az ember fáj egy vállízületet Ízületek helyreállítása
- Erek és ízületek kezelése
- A vállfájdalom okai
- Mi okozhat vállfájdalmat? - A vállízületi arthrosisról
- Hogyan lehet gyógyítani a csípőízürt
- Németh Ágnes A vállízület három ízületből áll, melyek rendkívül nagy tartományban mozognak.
Talán mondani sem kell, hogy minél összetettebb egy rendszer annak érdekében, hogy sokoldalú funkcionalitásra legyen képes, annál nagyobb a hibalehetőség is. Akár az izmok túlterheléséből, akár a mozgástér túllépéséből adódnak a problémák, a hosszabb-rövidebb időre fellépő vállfájdalmak sokak életét megkeserítik. Íme néhány ok, amelyek a fájdalmak kiváltói lehetnek. Az ín gyulladása vagy szakadása Az ín az a lágyrész, amelynek révén az izom rögzül a csonthoz. Az ín gyulladásos állapota lehet akut vagy krónikus, előbbi általában a gyakori megemelt, fej fölötti karhasználatból adódik, és lehet sporteredetű vagy foglalkozási ártalom.
A krónikus gyulladás általában a korral, rendszeres túlerőltetéssel vagy porckopással áll összefüggésben. Az ízületi tömlő gyulladása A vállízület nyáktömlője kipárnázza az ízületet, csökkentvén a súrlódást az izmok és az inak között.
Ha a rotátorköpeny és a vállcsúcs közötti tömlő túlzott súrlódásnak van kitéve, akkor megvastagszik, és ez gyulladáshoz vezet, ami fájdalmat és duzzanatot okoz. Túlerőltetés, trauma, vagy akár rendszeres mikrosérülések is vezethetnek ehhez az állapothoz.
A vállfájdalom háttere A vállcsúcs acromion a lapocka legfelső része, és a váll külső oldalának a csontos tetőpontját alkotja.
Becsípődés Becsípődésről akkor beszélünk, ha a vállcsúcs a kar emelésekor nyomást gyakorol az alatta elhelyezkedő lágyrészekre, beakad a tömlőbe az ember fáj egy vállízületet az inakba, és fájdalmat, gyulladást vagy hosszú távon akár mozgáskorlátozottságot okoz. Ahhoz, hogy ez a vállízület feletti tér beszűküljön, számos ok vezethet: csontosodási zavar, meszesedés, korábbi sérülések, instabilitás.
Felsővégtag- és vállfájdalom okai
Mivel az ízület igen sérülékeny, és az izomegyensúly könnyen felborul, ez az állapot egészen gyakran kialakulhat. Ficam Mint láthattuk, a vállízület nagyfokú mozgathatóságának az ára a viszonylag csekély stabilitás. Az ízületi vápában a felkarcsont fejét a lágyrészek tartják, és ha ez egy ütközéstől, váratlan behatástól, vagy akár folyamatos túlterheléstől az ember fáj egy vállízületet vagy teljesen kiugrik a vápából, akkor félficamról vagy teljes ficamról beszélünk.
Mivel minden ilyen eset gyengíti a szalagokat, inakat, izmokat, így sajnos a ficam már előrevetíti a következő ficam lehetőségét.
Mi okozhat vállfájdalmat? Puskás Réka, reumatológus A vállízület porckopását nevezzük vállízületi arthrosisnak. Ez a betegség a vállízületet alkotó két ízület bármelyikének kopását jelentheti. A vállízületet alkotó két ízület A vállízület karunk nagy terjedelmű mozgásait biztosítja, ezért felépítése bonyolult.
Akár váratlan, mindennapi mozdulatokra is könnyebben előfordulhat újra és újra, ahogy fokozódik az instabilitás. Ennek a lavinaeffektusnak az izmok megerősítése, a megfelelő mozgásterápia vethet gátat.
Ízületi porckopások A kopásoknak arthritis számos fajtája létezik, a leggyakoribb az osteoarthritis.
Gyuri bácsi az ízületi bántalmakról beszél
Ez kialakulhat sérülések nyomán, túlterhelésből adódóan, sportigénybevétel miatt, vagy egyszerűen csak a kor előrehaladtával. Az előzőekben említett íngyulladások, tömlőgyulladások, ficamok más típusú arthritist is kiválthatnak. Sajnos a fokozatosan kialakuló fájdalmak nyomán sokan inkább a vállízület kímélését, a mozgatás elhagyását választják a különböző terápiák helyett, ám ez hosszú távon még nagyobb problémákhoz vezet majd.
A váll komplexitásából adódóan a fentieken túl még számos probléma léphet fel — és akkor még nem említettük a konkrét sérüléseket —, alapvetően azonban érdemes szem előtt tartani azt, hogy ha bármilyen tünetet fedezünk fel magunkon — ismeretlen eredetű fájdalmat, mozgástér-beszűkülést, duzzanatot, bizonyos szögekben vagy bizonyos mozgatásokra diszkomfortérzetet —, nem érdemes a problémát a szőnyeg alá söpörni, hanem mihamarabb keressünk fel szakembert, hogy a nagyobb bajoknak elejét vegyük.
A diagnózist orvos állítja fel, de ezt követően számos mozgásterápia, kezelés létezik, hogy testünknek ezt a kiemelten mobilis területét továbbra is mozgásban tudjuk tartani. Oszd meg másokkal is!